2017. augusztus 28., hétfő

Tisztaság mindenáron?

A higiénia mindenek elé került napjainkban. Most olvastam egy cikket, hogy milyen sűrűn kell ágyneműt, fehérneműt, fogkefét, törölközőt (3 naponta, kérem szépen!)cserélni... Agyrém.
Nemrégen pedig a szökőkutak körül játszadozó gyerekere vicsorgó vírusokról és baktériumokról olvastam. Végkövetkeztetés, ne engedd  játszani, pancsikolni ilyen helyen a gyermeket.
A higiénia a gyermekeink ellenségévé lett napjainkban. Igen, egy kicsit erőteljes kijelentés, de így érzem. Nem játszhat a gyermek, mert piszkos lesz a ruhája, nem homokozhat, mert ki tudja milyen súlyos következményekkel kell számolnia, ha érintkezik a bőre a homokszemcsékkel, a leeső játékot is minimum ki kell főzni, ... Sorolhatnánk. El sem olvasom az efféle cikkeket, mert mindig tudom, hogy mi lesz a vége a történetnek. Ellensége lett a gyermeknek a tisztaságmániánk (igen, kérem szépen, ez már mániás tünet), mert nem játszhat, de azért is, mert egy ilyen steril környezetben felnőtt gyermek tele lesz allergiákkal, bőrkiütésekkel,...
Ellensége lesz a gyermekeinknek a tisztaság, mert sok mindenből kimarad, nem próbálhat ki a fejlődése és önállósodása szempontjából fontos tevékenységeket, mert megcsináljuk helyette. Miért? Hogy tiszta maradjon a ruhája, a konyhánk, egyebek.

Imola a minap odajött hozzám, és megkérdezte: "Anya, segíthetek?" Ez egy olyan kérdés a 4 évesemtől, amikor nagy levegőt kell vennem és egy kis gondolkozásnyi időt kérjek, hogy ne válaszoljak azonnal "nem"-et. Tudom, hogy ha segít, több időbe fog kerülni a feladatom elvégzése és lesz mit törölgetnem, sepregetnem rendesen. Mégis igent mondok inkább, mert eszembe jut, hogy a jövő háziasszonyait nevelem, és ha most nemet mondok, később ő is ezt fogja tenni, mikor megkérem, hogy segítsen nekem. Igent mondtam, és paníroztunk együtt.
A múlt hét a befőzés ideje volt és Máténk készségesen ajánlkozott a paradicsom passzírozására, amelyet nagyon ügyesen végig is tekert. Majd a lé beízesítése és felforralása után jelentkezett a folytatásra, hogy az üvegekbe töltse és lezárja. Megint vettem egy nagy levegőt és magyarázkodtam, hogy forró a lé és kicsi még. De nem bántam meg, hogy igent mondtam végül, mert nagyon ügyesen oldotta meg a feladatot.

A csalamádét pedig Boglárka töltötte az üvegekbe, majd lezárás után felcímkézte.
Bennem meg nő a hálaadás, hogy míg kicsik voltam bevontam őket és mára használható, megbízható, ügyes, óvatos munkaerővé váltak.
De sorolhatnám még. Készültünk az iskolába, fedtük a füzeteket. Máté 4 füzetet önállóan vont be papírral, szépen, esztétikusan. Nem hittem volna, hogy így megoszthatom a terheket!
A takarítást, pakolást is igyekszünk mindig együtt csinálni velük. El kell fogadni, hogy nem lesz olyan, mintha én csináltam volna, és akkor mi történik?  Semmi, csak ügyesedik a gyerek.

Miért is írom le mindezt? Ha fontosabb a tisztaság, mint a gyermek, akkor ne lepődjünk meg, ha az önállőságban lemarad, ha ügyetlenebb lesz, ha megtanul a ruhájára vigyázni, de nem tud önfeledten játszani.

Miért olyan nagy baj a kosz, amikor van mosógép és zuhany, a ruha és a gyermek is tisztává varázsolható?! És ha a konyha szennyeződik, van felmosó és seprű!

ui: És mennyi csendes órát kaptam a nyakig maszatossá váló, homokozóban játszó gyermekeimtől? Nekem ez minden piszkot megér!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése