2015. március 29., vasárnap

Hasznos időtöltés

Beszélgettem egy édesanyával, aki azt mondta, hogy a gyermekeknek az a jó, ha minél jobban le vannak kötve. Szakkörök, zeneóra, sport, edzések,... Kevesebb energiájuk jut a rendetlenkedésre.
Szépen cseng, de a szívem valahogy nem tud ezzel egyezni.
Tapasztalataim szerint, a gyermekeink nagyon jól le tudják foglalni magukat. Sokszor gyönyörködtem a tél során is (megvallom, féltem a bezártságtól), hogy tartalmasan, sokszor nagy egyetértésben töltötték el szabadidejüket. Eljött a jó idő, kirajzottak az udvarra. Sokszor még bejönni sincs kedvük, olyan sokféle ötletük van  arra nézve, hogy mit csináljanak. Persze ezzel együtt jár az is, hogy a ruhájuk elszennyeződik, vizesek, sárosak lesznek. De ezek a dolgok nem fontosak, mert a gyermekek kreativitása fejlődik, megtanulnak egymásra hangolódni. Itt említeném meg a testvér szerepét is. Hatalmas ajándék, ha van testvér, mert akkor van játszópajtás is. Ezt sok egygyermekes anyuka nem hiszi el, hogy könnyebb kettővel, mint eggyel. Nálunk nem okoz gondot az sem, hogy nem egyneműek. Boglárka nagy örömmel vesz részt a dínós, vonatos játékokban is.
Most a kerékpározás a nagy élvezet. Az óvodába kis utcákban "bujkálva" pótkerekes biciklikkel megyünk reggelente. Legszívesebben egész nap kerekeznének.

Nagyon hálás a szívem azért, hogy gyermekkoromban nem fosztottak meg a sok szabadidőtől (voltak persze kötelező házimunkák, de mellette rengeteg időnk maradt), a játéktól, a szabadságtól (nem féltettek mindentől), a kreativitástól. Köszönöm a testvéreimet is, akik nagyon jó barátaimmá lehettek. Nem értették a szomszédban, hogy miért nem hívjuk őket játszani. Miért is nem? Mert a játszótárs kéznél volt, keresetlenül is.
Hálás vagyok, hogy édesanyám sok mindent nem féltett tőlünk. Sztetoszkóptól kezdve a fecskendőig, lyukasztótól a sok lapig, pokrócoktól az edényekig a rendelkezésünkre állt.
Nagyon sok kreatív dolgot valósíthattunk meg. Nővérem iskolát nyitott, mi voltunk a tanulók. Gyártotta a sok feladatlapot, naplóba osztályzatot kaptunk. Én énekkart vezettem, a nővérem meg szervezte a körutakat a világ minden tájára. Máskor fogorvosi rendelőt nyitottunk, volt hozzá tükrünk, fecskendőnk, még fogat is tömtünk alufóliából készült tömésekkel:)

A gyermek akar és tud is játszani. Ehhez biztosítani kell a feltételeket, elsősorban a szabad időt.



1 megjegyzés: