Hasznos időtöltés

Beszélgettem egy édesanyával, aki azt mondta, hogy a gyermekeknek az a jó, ha minél jobban le vannak kötve. Szakkörök, zeneóra, sport, edzések,... Kevesebb energiájuk jut a rendetlenkedésre.
Szépen cseng, de a szívem valahogy nem tud ezzel egyezni.
Tapasztalataim szerint, a gyermekeink nagyon jól le tudják foglalni magukat. Sokszor gyönyörködtem a tél során is (megvallom, féltem a bezártságtól), hogy tartalmasan, sokszor nagy egyetértésben töltötték el szabadidejüket. Eljött a jó idő, kirajzottak az udvarra. Sokszor még bejönni sincs kedvük, olyan sokféle ötletük van  arra nézve, hogy mit csináljanak. Persze ezzel együtt jár az is, hogy a ruhájuk elszennyeződik, vizesek, sárosak lesznek. De ezek a dolgok nem fontosak, mert a gyermekek kreativitása fejlődik, megtanulnak egymásra hangolódni. Itt említeném meg a testvér szerepét is. Hatalmas ajándék, ha van testvér, mert akkor van játszópajtás is. Ezt sok egygyermekes anyuka nem hiszi el, hogy könnyebb kettővel, mint eggyel. Nálunk nem okoz gondot az sem, hogy nem egyneműek. Boglárka nagy örömmel vesz részt a dínós, vonatos játékokban is.
Most a kerékpározás a nagy élvezet. Az óvodába kis utcákban "bujkálva" pótkerekes biciklikkel megyünk reggelente. Legszívesebben egész nap kerekeznének.

Nagyon hálás a szívem azért, hogy gyermekkoromban nem fosztottak meg a sok szabadidőtől (voltak persze kötelező házimunkák, de mellette rengeteg időnk maradt), a játéktól, a szabadságtól (nem féltettek mindentől), a kreativitástól. Köszönöm a testvéreimet is, akik nagyon jó barátaimmá lehettek. Nem értették a szomszédban, hogy miért nem hívjuk őket játszani. Miért is nem? Mert a játszótárs kéznél volt, keresetlenül is.
Hálás vagyok, hogy édesanyám sok mindent nem féltett tőlünk. Sztetoszkóptól kezdve a fecskendőig, lyukasztótól a sok lapig, pokrócoktól az edényekig a rendelkezésünkre állt.
Nagyon sok kreatív dolgot valósíthattunk meg. Nővérem iskolát nyitott, mi voltunk a tanulók. Gyártotta a sok feladatlapot, naplóba osztályzatot kaptunk. Én énekkart vezettem, a nővérem meg szervezte a körutakat a világ minden tájára. Máskor fogorvosi rendelőt nyitottunk, volt hozzá tükrünk, fecskendőnk, még fogat is tömtünk alufóliából készült tömésekkel:)

A gyermek akar és tud is játszani. Ehhez biztosítani kell a feltételeket, elsősorban a szabad időt.

Húsvéti szolgálathoz

A korábbi húsvéti szolgálatainak szövegét adom közre, amely hiszem, hogy mások számára is segítség lehet. Az ideit majd később közlöm.
Sajnos, nem nagyon találtam ránk szabott szerepeket, ezért én magam írtam ezeket.
A verselgetés nem áll hozzám közel. Azzal sem értek egyet, hogy olyan szavakat adunk a gyermekek szájába, amely nem őszinte, nem rájuk szabott, nem fedi a valóságot.

Egy kukac nagy átalakulása

Kukac:

Egy ici-pici kukac vagyok,

a levelet szeretem nagyon,

de sajnos, sokan nem kedvelnek,

legszívesebben elkergetnek.

Lassan bebújok egy burokba, (bebújik egy nagy zsákba)

teljesen megváltozok! CSODA! (egy lepke bújik elő a zsákból)

Lepke:

Gyönyörű lepke lesz belőlem,

nem is gondoltad ezt felőlem!

Ha átadod Jézusnak szíved,

életed megváltozik, hidd el!

Húsvéti hívogató

Fiú: Szia (lány neve)! De szép vagy ma!

Lány: Húsvét ünnepe van!

Fiú: Készültek-e szép tojások? Locsolkodásra várók?

Lány: Nem készültek, mert a gyülekezetben lesz ünnep.

Fiú: Ünnep? Hisz én is azért jöttem.

Lány: Mi Jézus feltámadásáról emlékezünk meg.

Fiú: Akkor én is elkísérlek, és meghallgatlak téged.

Ének: Egy szív érettem dobogott... (lány énekli)

Húsvéti nyuszik

Szereplők: 2 nyúl

1. nyúl: Jaj, de jó, itt a húsvét!

2. nyúl: Miért örülsz annyira?

1. nyúl: Mert végre sokat játszhatok a gyerekekkel.

2. nyúl: Nem értem. Mi köze van ennek a húsvéthoz?

1. nyúl: Hát nem tudod, hogy a húsvét a locsolkodás és a kisnyuszi ünnepe?

2. nyúl: Te meg nem hallottad, hogy ezen a napon támadt fel Jézus?

1. nyúl: Micsoda?

2. nyúl: Jézus meghalt az emberekért, de harmadnapra üres lett a sír!

1. nyúl: Milyen meséket zagyválsz itt össze!

2. nyúl: Ez nem mese, a Bibliában olvashatunk róla!

1. nyúl: Akkor sem fogod elvenni a kedvem, meglocsolok néhány embert.

„Én még kicsi nyuszi vagyok,

locsolóverset nem tudhatok,

de illatos vízzel,

meglocsollak, hidd el! (vízipisztollyal a hallgatóság közé locsol óvatosan)

2. nyúl: Ejnye, nyuszi pajtás, látom, hogy te még nem érted! Hallgasd meg inkább az éneket!

Ének: Az Isten jó...

Házilag

Egyre inkább fontosnak tartom a hagyományos, házi készítésű dolgokat. Amit lehet, elkészítek kicsi konyhámban, ezzel is gazdaságosabbá és egészségesebbé téve az étkezésünket.
Éppen azon gondolkodtam a napokban, hogy milyen sok terméket nem kóstoltunk meg még, milyen sok mindent nem vásárolunk meg félkészen.
A mai nap éppen egy kedves ismerősömet győzködtem, hogy miért is nem kérünk a kólából, miért nem adunk a gyermekeinknek belőle. Foszforsav, koffein, szénsav,... miért volna minderre szükségünk?
A nyáron Isten kegyelméből olyan sok 100 %-os almalevet tudtunk a gyümölcscentrifugán elkészíteni, hogy igazán nem panaszkodhattunk. A kecskéinknek küldött selejt-alma a mi vitaminszükségleteinket pótolta. A mai nap vettük elő az utolsó szilvaszörpünket, amelyet 2 évvel ezelőtt főztem a sokra nem méltatott cseresznyeszilvából. (Nem méltatott? Talán nagyon is, ha pálinkáról van szó.) A házi szörpöt sem cserélném el a színezékkel, aromákkal és citromsavval dúsított bolti italokra.
A hónap végén próbáljuk összehúzni magunkat, ezért elővettük a kamra polcain ücsörgő tartalékainkat. Előkerült egy megy-alma lekvár. Ebbe is az az alma került, amelyet már csak állati fogyasztásra méltattak, de egy kis átalakítással emberivé lehetett tenni:)

Kreativitás. Ez az igazi alkotás. És nem a boltban, cukrászatban megvásárolt mutatós csemege.
Egyre jobban élvezem, elkap az alkotáskedv, ha magam csinálhatom és próbálhatom ki.
Néhány napja elfogyott az ételízesítőnk. Régóta kacérkodok a gondolattal, hogy kipróbálom a házit.
És jelentem, nagyon sikeres és finom.

A receptet a diabetes.hu oldalon találtam.

Házilag készíthető nyers vegeta

Hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 1 kg petrezselyemgyökér, 1 kg kimagozott paprika, 40 dkg zellergumó, 20 dkg paradicsom, 20 dkg karalábé, 20 dkg vöröshagyma, 20 dkg karfiol, 2 fej fokhagyma, 1 cs. zellerzöld, 1 cs. petrezselyemzöld

Elkészítés: A zöldségeket húsdarálón ledaráljuk. Összekeverjük fél kg sóval és azonnal üvegekbe tesszük. Ez a mennyiség 6-7 darab 6 dl-es üveget tölt meg. Celofánnal lekötjük és az éléskamrában a helyére tesszük. Akinek nincs hűvös éléskamrája, célszerű, ha két celofánnal köti le az üvegeket és közéjük nátrium-benzoátot tesz. A saját készítésű vegetát minden sós ételhez felhasználhatjuk, de ügyeljünk arra, hogy vegetánk már tartalmaz sót.

Biztatok mindenkit, hogy próbálja ki, nem fog csalódni.

Csendesnap tanulságai

A tegnapi nap folyamán csendesnapon voltam Debrecenben. Mindannyiunkat érintő témában kaptunk eligazítást, bátorítást: Félelemmel és rettegéssel-Kiút a félelemből
A mottó, igevers: "Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok." Máté 10, 31.
Az előadást Reimer Márta tartotta.

Az engem megszólító gondolatokat szeretném közre adni, hogy mások számára is megerősítésül szolgáljon.
Egy idézettel kezdődött: "Az aggodalom legmegdöbbentőbb jellemzője a teljes tehetetlenség. Az aggódás soha nem változtat meg egyetlen dolgot sem, kivéve az aggódó személyiségét." (Linda Dillow)

1. Ige
Máté 14, 22-33. Tanítványok a viharban c. történet alapján volt az igei bátorítás
Jézus a tanítványait hajóba parancsolta. Tudnunk kell, hogy, amikor Jézus elküld valahová, akkor nem hagy magunkra.
Ellenszél támadt a Galileai-tengeren. Az ellenszél kellemetlen, hátramozdító erő. Nem véd meg ezektől az Úr.
Jézus megjelent a háborgó tengeren, az erőt próbáló helyzetben. 5 szó, amely bennünket is biztathat:
"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!"
Ismételgethetjük magunknak, ha nehéz helyzetekbe kerülünk.

2. Mi a félelem és mi a haszna?
Minden emberben van félelemérzés, amely riaszt és gyors cselekvésre késztet. Egészséges, ha valami veszélyt jelez, ami elől menekülni kell. (pl. tűzeset)
De a félelem beteggé tehet, ha ellenségként látjuk vagy ha nem nézünk szembe vele, hanem letagadjuk.

Milyen fokozatai vannak? Mikor válik kórossá?
-bizalmatlanság
-aggódás
-szorongás
-pánikroham
-fóbia

3. Mik az okai a félelmeinknek?
-helytelen istenkép
Mit hiszek Istenről?

- hit-hitetlenség
Elhiszem azt, hogy amit én nem tudok megoldani, azokat Isten képes?

-igeismeret, imádság

-Isten üzenete

-Mi a fontossági sorrendem?
"Keressétek először Isten országát...!

4. Gondolati elakadásaink megvizsgálása
A reakcióink függnek:
-alkat, született természet
- gyermekkori tapasztalatok, élmények
- kívülről jövő, világban jelenlevő félelemforrások (Igen, sokszor gondolok a keresztyénüldözésekre, terrorizmusra)
- konkrét, aktuális élethelyzet (pl. egyre többen betegszenek meg körülöttünk, halnak meg fiatalon)

Ezek alapján alakulnak ki a félelem-megoldási stratégiáink, ezek rögzült minták.

Sok élethazugság ragad meg a fejünkben:
"Senkiben sem bízhatok, mindet magamnak kell megoldanom."
"Az én problémáim senkit sem érdekelnek."
"Mindig támogatásra és bátorításra van szükségem." ...

Sokszor gyermekkorban szerzett tapasztalatok betonozzák le ezeket az életfelfogásokat. Ha egy gyermek félelmeivel nem törődtek, vagy túl aggódósak a szülők. Kényeztetés vagy túlterhelés is lehet oka ezeknek a gondolatoknak.
Szülők! Vigyázzunk, hogy milyen emléknyomokat, tapasztalatokat adunk útravalóul gyermekeinknek. 

Nagyon hálás a szívem a szüleimért, hogy nyugodt légkörben neveltek fel, amely nagyon nagy kihatással van az én életemre, gyermeknevelésemre is. Nem táplálták bennem a félelmeket, nem erősítették, inkább imádkoztak értem. Elengedtek, amikor eljött annak az ideje, szárnypróbálgatásaimat nem törték le szülői aggódásukra hivatkozva. Látom, milyen sok fiatal életét keseríti meg az aggódó szülő. Én arra vágyom, hogy a megfelelő időben, fokozatosan tudjam elengedni a gyermekeim kezét.
Van tapasztalatom abban is, hogy milyen negatív hatással bír, ha valaki állandó félelemkeltő, rémisztő történeteket mesél.
Érdemes megfigyelni már a megfogalmazásainkat! A gyermek fára mászik, erre mi:
"Vigyázz, le ne ess!" vagy
"Nem mászhatsz fel, mert veszélyes, és leeshetsz."
"Ne mássz fel, mert édesapád is egyszer megcsúszott, és eltörte a kezét!"
Ki lehet találni, melyik milyen hatással lesz a gyermekeinkre.
Lehet így is:
"Vigyázz, kapaszkodj erősen!" Én a biztatás híve vagyok, és a biztonságos közlekedés megtanítását helyezem előtérbe. Nekünk egyszerűbb a tiltás, a gyermeknek demotiváló, fejlődésében visszavető tényező.

5. Kiút a félelemből
Jézust behívják a tanítványok a hajóba. Ő jön, csak rajtunk áll, hogy hívjuk-e.
A csodát átélve a tanítványok leborultak, és megvallották: "Valóban Isten Fia vagy!"
Elismerem-e az Úr hatalmát, mindenhatóságát?

(Az aggódásaink mindig ennek a függvényében változnak!!!)

Az aggodalom ellenszere az Istenbe vetett bizalom. Szeretnék bizalomban növekedni, hogy aggodalmaim megfogyatkozzanak.

Betegség áldásai 2.

Bennünket is elértek a vírusok. Legyengítettek, ágyba vetettek. A nehézségek között is sok boldog pillanatot tölthettünk el együtt. Bár sokszor gondoltam, hogy ez az utolsó, aztán még követte újabb és újabb megpróbáltatás. (Jelenleg engem gyötör a köhögés, de tudom, ennek is vége lesz egyszer.)
A hányás-hasmenés egyszerre kapta el a családot, így édesapával az élen együtt lehetett az egész család. Ritka pillanat.
Ahogy erősödött a csapat, úgy lett egyre aktívabb. Sok játék, főzőcske (tudtátok, hogy vízzel sem olyan rossz a puding?), sütögetés, kertészkedés, kinti mozgolódás (motorozás, görkorcsolya), olvasás-számolás, rajzolás váltotta egymást nap mint nap. Két hét szabadságot kaptunk, amit próbáltunk tartalmasan eltölteni. Csodálatosan elteltek a napok, a gyermekek nagy egyetértésben játszottak. Nehéz volt a mai reggelen óvodába indulni. Ez is az életünk része, feladata.

Természetes fejlődés folytatódik:
A gyermekeimnek megmutattam az összeadás-kivonás jelrendszerét, erre másnap 10-es számkörben összeadásokat-kivonásokat írtak maguknak.
Egyik nap rögtönzött diktálás következett, 2-3 betűs szavakat mondtam (só, hó, tó, mi, ház,...), amelyeket papírra kellett vetni. Meglepődtem, hogy milyen ügyesen írták le a kétbetűseket, Boglárkánknak a hárombetűs szavak sem okoztak fennakadást.

Boglárka szépen rendszerezett szavai

Imola sem unatkozott

Máté girbegurba betűi

Soli Deo Gloria! 

Csodás megtapasztalás

Vasárnap leutaztunk Sarkadra, hogy a kivitelezővel tárgyaljunk az építkezés részleteiről. Elhúzódott az idő, invitáltak vacsorára is. Nyolc óra után végre autóban ültünk. Az üzemanyag visszajelző vészesen a legalsó részen járt már. Gondoltuk, hogy útközben pótoljuk a hiányt, vagyis a benzint. Kisebb településeken keresztül vitt az utunk. Sok helyen már régen bezártak a benzinkutak. A motor néha nyekkent egyet, jelezve, hogy már nem bírja sokáig. Imádkoztunk, hogy elérjük Berettyóújfalu benzinkútját. Éppen elértük a körforgalmat, behajtottunk az üzemanyag-állomásra, és ekkor szép csendesen leállt a motor. Az imánk igaz meghallgatásra talált, de csak pillanatokkal később vettük észre, hogy a benzinkút már bezárt:(
Vajon kitől kérhetnénk segítséget? Félreeső helyen észre sem vesznek. Végül a férjem úgy döntött, hogy családostól átnavigálja az autót egy forgalmasabb útszakaszra. Engem a kormány mögé rendelt, ő pedig minden erejét megfeszítve tolta hosszú métereken keresztül a cseppet sem könnyű járgányt. Szép lassan átbicegtünk a körforgalmon, éppen kiértünk, amikor egyszer csak megállt egy kedves, segítőkész úriember, és felajánlotta a segítségét, hogy elvontat bennünket a város másik végében levő non-stop benzinkútig. Nagyon hálásak voltunk a segítségéért. És még boldogabbak, mikor újra teletankolva az autót, száguldozhattunk hazafele.
Minden utunkat imával kezdjük, és jó megtapasztalni, hogy a kellemetlenségek között is velünk van az Úr!