2012. szeptember 29., szombat

Almás hét 2. rész

Képek a hét második feléből:
Az előző bejegyzésemben egy kérdést vetettem közbe: Mi jöhet még ezután? Édesapa szervezésében egy biciklis kirándulás valósulhatott meg a farkasszigeti erdőben, ahol diót gyűjthettünk, nézelődhettünk, gyűjtögethettünk és denevéreket figyelhettünk.
A gyűjtögetésünk eredményét a fénykép mutatja.


Mi ez?- kérdezheted. Ez a megszárított almachips (először a sütőben, majd a napon szárítottuk)
Alig tudtuk kivárni a pénteket, hogy elfogyaszthassuk:)

Az almakirakó helyett egy kis iránygyakorlatot iktattunk be.
"Színezd ki a bal oldali szívecskénél zöldre az almát!..."
(A szív felőli bal oldal és a bemutatkozós jobb kéz bevezetése, ismerkedés a hívóképekkel)

Egy kis hallás fejlesztés. "Keresd az almát, ahol hallod a hangot!"


Műanyag lapból kivágott almaformát lyukasztottam körbe. Cipőfűző segítségével kellett körbevarrni.
Máté segítség nélkül elég sajátosan oldotta meg a feladatot:)

A mi Atyánk mindig ajándékokat küld a számunkra (Talán az ajándékozás a szeretetnyelve?)
Hálásak vagyunk 
- a mézért,
- a vaníliás karikákért, amelyet Farkasszigeten fogyaszthattunk el,
- a barackléért,
- a könyvtárból hozott izgalmas könyvekért, amelyet még aznap el is olvashattunk
- a kirándulásért és a szép időért, amelyet még mindig élvezhetünk.

Boglárka egy kis imáját szeretném zárszóként lejegyezni:
"Köszönjük Istenünk, hogy játszhattunk az almával,
köszönjük Istenünk, hogy velünk voltál,
és köszönjük az étvágyunkat!"

Erre én is áment tudok mondani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése